Szentgotthárd, a legnyugatibb magyar város!

Hírek, sztorik, programok az Őrség kapujából, Szentgotthárdról

Hogyan veszítsünk el 345 millió forintot néhány nap alatt?

2010.11.26. 08:07 szólj hozzá Szentgotthárd.net

Az előzmények

2010 júniusában értesítették az önkormányzatot, hogy a januárban benyújtott „Szentgotthárd városközpontjának megújítása civil és vállalkozói partnerségben” című pályázatának több mint 345 millió forintos támogatást ítéltek meg.

A pályázat keretében az alábbi beruházások és programok megvalósítását támogatták:

A Polgármesteri Hivatal tetőfelújítása, nyílászárók hőszigetelése, akadálymentesítése, benne ügyfélpont kialakítása.
A Színház hőszigetelésének, tetőszerkezetének, légtechnikájának, öltözőinek és mellékhelyiségeinek felújítása, akadálymentesítése, kiállítótér és gyermeksarok létrehozása.
Önkormányzati tulajdonú főtéri üzletek homlokzat felújítása, portálcseréje, akadálymentesítése.
A Mártírok úti játszótér felújítása és parkosítása, Füzesi úti parkolók felújítása és kialakítása.
A Színház és a barokk templom közötti terület átalakítása; kulturális, lokálpatrióta és természetvédelmi kulturális programok rendezése.

Kétlépcsős pályázatról beszélünk, a pályázati összeg elnyerése és a második forduló között különféle adminisztratív teendők mellett jogerős építési engedélyt kell produkálni.
A mintegy 84 millió forint önerő rendelkezésre állását később, a szerződéskötéskor kell bemutatni oly módon, hogy az a város költségvetésében szerepel. A dokumentációk benyújtásának időpontja 2011. március 9. Erről kívánt határozni a képviselőtestület és a bizottságok október 27-én.



Kapkodás és vita a színfalak mögött…

Érdekesség, hogy a város fejlődése szempontjából évtizedes jelentőségű előterjesztésről nem tárgyaltak a menetrend szerinti bizottsági üléseken. A képviselőtestületi ülés közben elrendelt szünetben, a városi tévé kameráinak kikapcsolása után, egy összevont bizottsági ülés keretében vitatták meg az előterjesztést.

Takáts József városi főmérnök - aki a város részéről kezdetektől koordinálta a pályázati teendőket - itt elmondhatta a projektet támogató szakmai álláspontját. A Jogi, Pénzügyi- és Városfejlesztési Bizottság a pályázattól való visszalépés mellett, az Önkormányzati Erőforrások és Külkapcsolatok Bizottsága viszont a pályázat mellett foglalt állást.

… majd néma csend a kamerák előtt

Hogy mi történt a szünetben lezajlott háromnegyed órás vita és a testületi ülés folytatása közötti percekben, nem tudjuk pontosan, de tény, hogy a képviselőtestület a kamerák előtt egyetlen hozzászólás vagy kérdés nélkül fogadta el a határozatot, miszerint a Képviselőtestület a projektfejlesztés folytatását nem támogatja, erre a célra anyagi forrásokat nem biztosít.
Ellene szavazott, azaz az elnyert pályázatot támogatta Sütő Ferenc és Dömötör Sándor, tartózkodott Labritz Béla. A pályázattól való visszalépés mellett szavazott Huszár Gábor polgármester, Dr. Haragh László, Kardosné Kovács Márta, Vadász József és Virányi Balázs független képviselők.

Presztízsberuházásnak bélyegezve

- Mi indokolta döntésüket, miszerint a város visszalépett a pályázattól? – kérdeztük Kardosné Kovács Mártát, a Pénzügyi, Városfejlesztési és Jogi Bizottság elnökét.
- Nagyon egyszerű. A város költségvetésének hiánya, melyben nincs fedezet az önerő biztosítására. A város költségvetésében belátható időn belül nem áll rendelkezésre az a 102 millió forint, amely az önrésszel, és az ezen felül előírt mellékötelezettséggel együtt terhelne minket a nyertes pályázat hozadékaként. Mindenki számára ismert az önkormányzat csőd-közeli helyzete, amelyet az előző városvezetés hagyott ránk: elsősorban ennek elkerülése és természetesen a város működőképességének megőrzése a cél. Amennyiben a pályázat folytatása mellett döntünk, és a programra költünk, azt a város egészségügyi ellátásától, oktatásától, kultúrájától vesszük el, tovább nehezítve intézményeink helyzetét. Amint a közvetlen vészhelyzet elhárul, megnyílhat az út az efféle presztízsberuházások előtt is.

- Ön a Pénzügyi, Városfejlesztési és Jogi Bizottság elnöke és az elfogadott határozat megfogalmazója. A testületi ülés előtt tájékozódott-e a Regionális Fejlesztési Ügynökségnél vagy a projektgazda BFH Európánál az önkormányzati határozat várható következményeiről?
- Legfontosabb következményként azzal számolhatunk, hogy nem keletkezik újabb több tízmilliós űr a város megtépázott költségvetésében, és ez feltétlenül örömteli. A pályázati programból való visszalépésünk nem okozhat negatív hatást a következő évek pályázati rendszereiben.

- Lesz-e lehetősége az önkormányzatnak valaha is hasonló nagyságrendű felújítást megvalósítania saját forrásból?
- Ebben a ciklusban kevés esélyt látok erre. Viszont lesz módunk az új kormány által kiírt kisebb volumenű pályázati programba bekapcsolódni, és megvalósulhatnak ennél fontosabb fejlesztések.

Hétfőn még támogatta a polgármester, szerdán már nem

- Hétfőn, október 25-én megbeszélést folytattam a polgármesterrel, Huszár Gábor úrral. Akkor támogatásáról biztosította a projektet a város nehéz anyagi helyzete ellenére is – nyilatkozta lapunknak Rápli Pál, Körmend város főépítésze, az építészeti terveket készítő cég ügyvezetője. - A megbeszéltekkel ellentétesen ugyanakkor október 27-én a képviselőtestület levette a napirendről a folytatást. Jellemző, hogy a folytatáshoz nem is kellett volna testületi döntés, hiszen azt a pályázat benyújtásakor az előző testület már megtette, csak az elálláshoz. Ez lett volna a cél?



Sokkal többet veszthetünk 345 milliónál

- Hadd vonjak párhuzamot: hogyan döntene bárki, ha lehetőséget kapna arra, hogy minden 100 forintja mellé 400-at ajándékba kaphat, és ha nemet mond, akkor jó ideig csak magára számíthat? Mert itt erről van szó – ad szemléletes példát Takáts József városi főmérnök. – Ha nem valósul meg a fejlesztés, miből fogja a város fedezni a műemlék hivatali épület állagmegóvását, felújítását, pazarló energia felhasználását? Miből fizeti a város a barokk épületegyüttes és a Színház hatalmas rezsiköltségeit évtizedeken keresztül? Maradnak-e mobilizálható források városmarketingre, turizmus- és idegenforgalom fejlesztésre?

Rápli Pál tervező véleménye szerint: - A felújításra szoruló, energiapazarló, beázó közvagyonra vagy további pusztulás vár, ennek költségei most nem felbecsülhetők, vagy az elkerülhetetlen felújítás viszi majd a város pénzét, immár 100%-os önrésszel.

- A következő 4 évben egészen biztosan nem lesz hasonló város-rehabilitációs pályázati kiírás, de könnyen lehet, hogy belátható időn belül az utolsó lehetőségét szalasztja el a város – nyilatkozta Hollósi Szabolcs, a projekt kidolgozását végző BFH Európa ügyvezetője. – Ezzel a döntéssel nemcsak a 345 milliós támogatásról mondana le Szentgotthárd, ennél sokkal többet veszíthet. A város kinyilvánította, hogy nem képes érdemi pályázati önerőt biztosítani, ez negatív reklám, ami a befektetői bizalom megrendüléséhez vezethet, ez pedig munkahelyek százaira lehet hatással.

Elbírná-e a város a pályázati önrészt?

- A szakmai pályafutásom során nem láttam még ehhez hasonlót, hogy ilyen nagyságrendű támogatási összegről mondjon le a nyertes pályázó – állítja Hollósi Szabolcs. - Szentgotthárdnál lényegesen nehezebb helyzetben lévő önkormányzatok is képesek ilyen mértékű önerő biztosítására.

- A beruházás 2011-ben mindössze 2-3 millió forintnyi önrész ráfordításával már jelentős eredményeket mutathatna: a Színház melletti tér revitalizációja megtörténne, új és korszerű játszótér épülne, új homlokzatot kapna egy felújításra szoruló főtéri épület, hogy csak a fontosabbak emeljem ki az első lépések közül – mondta Rápli Pál. - A többi beruházás költségét elegendő lenne a 2012-es és 2013-as költségvetésekben tervezni, akkor, amikor már stabilizálódik a város anyagi helyzete az ipari parki termelés, és ezáltal a helyben maradó jelentős adóbevételek miatt. Tehát semmiképp nem a folyó költségeket vagy a közalkalmazotti béreket terhelné a fejlesztés önrésze!

- 15 éve dolgozom Szentgotthárdon – folytatja Takáts József -, úgy ismerem ezt a várost, ahol az emberek a fejlődés hívei, ahol tudják, hogy a stratégiai fejlesztések a továbbélés zálogai, katalizátor szerepük van, különösen forráshiányos időszakban. A pályázat számos könnyítést tartalmaz a város számára: például előleg-igénylési lehetőséget és szállítói finanszírozást. A beszállítók rugalmasak, tárgyalhatunk velük halasztott kifizetésről is a támogatási szerződés megkötése után. 2011. nyarán kellene az igazi döntést meghozni, ott kb. 80 millió forint rendelkezésre állását kell vállalni, de hangsúlyozom, ezt évek alatt költenénk el, meghatározó többségét a 2012-2013-as költségvetési években. Addigra már az iparfejlesztésben elért eredmények hozadéka is konkrétabban tervezhető lenne.



Elvesztegetett partnerség

A pályázatnak vannak olyan nem beruházás jellegű kötelező elemei, melyek hatásai közvetetten lesznek érzékelhetők, de ezekről is ejtsünk szót. Az ÁFÉSZ mellett a Pannon Kapu a konzorciumi partner, utóbbi számára a plusz forrás azt is jelentené, hogy a városi költségvetésből kevesebbet kellene a támogatásukra fordítani.

- A pályázat keretében számos olyan programot tudnánk megvalósítani, melyekről a város szűkös költségvetéséből álmodozni sem mernénk, viszont hiánypótló jelentőségűek – mondta Szalainé Kiss Edina, a Pannon Kapu egyesület elnöke. – Helytörténeti kutatómunka, a határ menti népdalkincs és a helyi népszokások ápolása, idegenforgalmi és környezetvédelmi programok szervezése szerepelt a tervekben. A szigorú költségvetési helyzetben mindig a legutolsó a sorban a kultúra és a városmarketing, most végre forráshoz jutna ez a mostohán kezelt terület, amely egyébként nélkülözhetetlen, legyen szó akár ipari vagy turisztikai fejlesztésről.
- A támogatás visszaadása a város továbbélése szempontjából legfontosabb mindkét főirányt, az ipar- és idegenforgalom fejlesztést is hátrányosan érintené – erősítette meg az elnök asszony szavait Takáts József.

Hogyan tovább?

Csak emlékeztetőül: az október 27-én elfogadott 266/2010. sz. határozat így szól: „Szentgotthárd Város Önkormányzata Képviselő-testülete nem támogatja, hogy a (…) kódszámú Szentgotthárd városközpontjának megújítása civil és vállalkozói partnerségben című pályázat projektfejlesztése folytatódjon (…). A Képviselőtestület a projekthez további anyagi forrásokat nem biztosít.”
November 3-án Huszár Gábor polgármester már így fogalmazott a megyei napilapnak küldött közleményében: „A testületi ülést követően tudomásunkra jutott információk alapján akár heteken belül rendeződhetnek a nehézségeink, így esély lehet arra, hogy (…) a pályázat kérdésére még egyszer visszatérhessünk. Addig is a pályázattal kapcsolatos további intézkedések felfüggesztéséről és nem azok befejezéséről intézkedtem.”

Gazdasági döntésekben a partnerek általában nem díjazzák a szapora előre-hátra-előre lépéskombinációkat, könnyen tekinthetik a határozatlanság vagy tájékozatlanság jelének.
A történtek azonban túlmutatnak ezen, sőt azokon a százmilliókon is, amelyekről a testületi döntés és utóélete szól.

Tudatosan felépített, célorientált városfejlesztési stratégia szükséges ahhoz, hogy a pályázati rendszerekben eredményesen szerepelhessen bármilyen önkormányzat. Szentgotthárd és kistérsége megvalósította ezt, és komoly eredményeket ért el az elmúlt években. A fejlesztési főirányokat és módszereket elismert szakmai háttér bevonásával előkészített, nyilvánosságot kapott, a döntéshozók által megtárgyalt és elfogadott koncepciók határozzák meg ma is, melyek közül a legátfogóbb az Integrált Városfejlesztési Stratégia. Ebbe a közép-hosszútávú rendszerbe illeszkedett volna a Képviselőtestület 2010. októberi döntése alapján leállított város-rehabilitációs pályázat is.

Felvetődik a kérdés: megengedhető-e, hogy egy működő, megtervezett, pályázatokkal megtámogatott városfejlesztési stratégiát veszni hagyjunk, hogy vélt vagy valós pillanatnyi előnyökért leszakadjon, parkolópályára kerüljön Szentgotthárd? Szabad-e veszélyeztetni egy sikerrel megkezdett folyamatot - Szentgotthárd és térsége fejlődését?
Az új városvezetés most az eddigi fejlesztési stratégiával történő szakítást deklarálta. Reméljük, pár év múlva nem úgy kell visszatekintünk erre a döntésre, mint Szentgotthárd lemaradásának és stagnálásának első fejezetére.

(Riporterek: Csörnyi Róbert, Molnár Piroska. Forrás: Gotthárdi Körkép)


 

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.